1.1 A jelen szállítási feltételek kizárólagosan vagy ettől eltérő feltételei csak akkor érvényesek, ha a szállító azokhoz írásbeli hozzájárulását adta.

 

1.2 A jelen Általános Szállítási Feltételek külön utalás nélkül minden jövőbeni üzleti kapcsolatra, azt követő megrendelésre és tartalékalkatrészszállításra is érvényesek.

 

1.3 A szerződő felek között a jelen megállapodás teljesítése céljából létrejött minden megegyezés a jelen megállapodásban kerül rögzítésre. Írásban vagy telexen/faxon/e-mailben megkötött szerződéshez kapcsolódó mellékmegállapodásoknak és biztosítékoknak, módosításoknak vagy kiegészítéseknek írásos formában kell lenniük.

 

 

2.1 Az ajánlatok csak akkor kötelezőek, ha tartalmaznak az ajánlat elfogadására vonatkozó határidőt. A megrendelések a szállító írásos visszaigazolásával válnak jogilag kötelezővé.

 

2.2 A szállító az ábrákra, rajzokra, számításokra és egyéb ajánlati dokumentumokra és hasonló tárgyi vagy szellemi információkra – elektronikus formátumban is - vonatkozóan fenntartja valamennyi tulajdonjogát és szerzői jogait; ezek hozzáférhetőségét harmadik személyek részére csak a szállító előzetes írásos hozzájárulásával szabad biztosítani, ezeket kérésre késedelem nélkül vissza kell szolgáltatni, ha a szállító nem kapja meg a megrendelést.

 

 

3.1 A szállítás és a szolgáltatás a felek kölcsönös írásos nyilatkozatai alapján kerül meghatározásra. Ha ilyen nyilatkozatok nem állnak rendelkezésre, akkor a megrendelést illetően a szállító által kiállított írásos visszaigazolás a mérvadó. A megállapodott szállítási kikötéseket a szerződés megkötésének időpontjában érvényes INCOTERMS alapján kell meghatározni.

 

3.2 A prospektusokban, a katalógusokban vagy általános műszaki dokumentumokban található információ csak akkor kötelező jellegű, ha arra írásos hivatkozás is van.

 

3.3 A megállapodás szerinti szerelés és telepítés költségei az összes szükséges mellékköltséggel, mint például az útiköltségekkel vagy a szerszámok vagy a személyes csomagok szállítási költségeivel együtt eltérő megállapodás hiányában külön tételként a megrendelőt terhelik.

 

3.4 Ha a szolgáltatás-csomag szoftvert is tartalmaz, akkor a megrendelő nem kizárólagos jogot kap a

szoftver használatához. A megrendelő a szoftvert csak a hatályos törvényekben engedélyezett mértékben sokszorosíthatja vagy dolgozhatja fel.

 

3.5 Részszállítások csak abban az esetben engedélyezettek, ha ezek a megrendelő részére a szállító és a megrendelő érdekeinek figyelembe vételével elfogadhatónak minősülnek.

 

3.6 Külföldre történő szállítás esetén a szállító kötelezettségei csak azon feltétellel érvényesek, hogy az adott esetben szükséges exportengedélyek kiadásra kerülnek. Exportszigorítás alá eső termékeket csak az egyes termékekre vonatkozó export szabályozásoknak megfelelően, kizárólag a szándékolt használatra szállít a szállító azzal a feltétellel, hogy azok a megrendelővel megállapodott rendeltetési

országban maradnak. Ha a megrendelő reexportálni szándékozik a termékeket, köteles teljesíteni a vonatkozó exportrendelkezéseket. Tilos a termékeket akár egyenként, akár rendszerbe beépítve, e rendelkezések megszegésével reexportálni

 

 

4.1 Eltérő rendelkezés hiányában az árak mindig forintban értendők. Az árak áruszállítási ügyletek

esetén a gyártó telephelyén átadva és csomagolás nélkül értendők.

 

4.2 Az árak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák; az a számla kiállításának napján alkalmazandó mértékben a számlán külön feltüntetésre kerül.

 

4.3 Engedmények levonása csak külön írásos megállapodás esetén érvényes.

 

4.4 Ha a megrendelés visszaigazolása eltérő rendelkezést nem tartalmaz, akkor a vételár a számla dátumát követő 30 napon belül levonás nélkül esedékes.

 

Ha egy megrendelés vagy rendszer teljes rendelési összege meghaladja a 10.000,- eurót, a megrendelést – egyéb megállapodás hiányában – a következő részletekben kell kifizetni:

 

- a rendelési összeg 30%-a a megrendelés visszaigazolásakor azonnal, levonás nélkül esedékes a gyártási feladatok és az anyagrendelés elvégzése érdekében.

 

- a rendelési összeg 40%-a azonnal, levonás nélkül esedékes a szállításra vagy átvételre történő készre jelentéskor, a megrendelés idején érvényes és a megrendelésben megállapodott előírás szerint.

 

- a rendelési összeg 30%-a azonnal, levonás nélkül esedékes a leszállítás vagy az átvétel után 30 napon belül, vagy, ha a megrendelő elmulasztotta az átvételt, az után, hogy több mint 4 hét eltelt a leszállítás dátumától számítva.

 

4.5 A megrendelő késedelmes fizetése esetén köteles a Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:155.§ rendelkezésében meghatározott késedelmi kamatot fizetni, melynek mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt összege. Köteles továbbá a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX.törvény alapján, az abban írtak szerint, 40 euró összegű behajtási költségátalány megfizetésére. A megrendelő kamatfizetési kötelezettsége nem érinti a szállító egyéb kártérítésre vonatkozó igényét.

4.6Eltérő írásos megállapodás hiányában a külföldre történő szállítások esetén az áruszállítás feltétele, hogy a megrendelő gondoskodik a szállító javára kiállított és egy európai pénzintézet által igazolt visszavonhatatlan akkreditívről.

 

4.7 Késedelmes fizetés esetén a szállító jogosult, előzetes írásbeli tájékoztatást követően, a fizetés beérkezéséig a szerződéses kötelezettségeinek teljesítését beszüntetni.

 

4.8 A megrendelő csak akkor jogosult követelések beszámításával élni vagy visszatartási jogot kinyilvánítani, ha azok nem vitatottak vagy jogerősen megállapításra kerültek. A megrendelő csak akkor jogosult visszatartási jogot gyakorolni, ha az ellenigénye ugyanazon a szerződéses viszonyon alapul.

 

 

5.1 A határidőket illetően mindkét fél írásos nyilatkozata vagy ennek hiányában a szállító írásos megrendelés-visszaigazolása a döntő. A határidők betartásának előfeltétele a megrendelő által biztosítandó összes dokumentum kézhezvétele valamint az összes szükséges engedély, jóváhagyás, különösen tervek megléte valamint a megállapodás szerinti fizetési feltételeknek és a megrendelő egyéb

kötelezettségeinek a teljesítése. Ha a megrendelő ezeket a feltételeket időben nem teljesíti, akkor a határidők ennek megfelelően meghosszabbodnak; ez a rendelkezés nem érvényes, ha a késedelemért a szállító felelős.

 

5.2 Ha a határidők betartása vis maior, mint például mozgósítás, háború, lázadás vagy hasonló

események, mint például sztrájk vagy kizárás miatt nem lehetséges, akkor a megállapodás szerinti határidők ennek megfelelően meghosszabbodnak.

 

5.3 Ha a telepítés és az összeszerelés nem képezi a megállapodás szerinti szolgáltatás szerves részét, akkor a határidők betartottnak tekintendők, ha az üzemképes szállítmányt határidőn belül feladták vagy elszállították. Ha a kiszállítás a megrendelő felelősségi körébe tartozó okokból késik, akkor a határidő

betartásához elegendő a küldemény kiszállításra alkalmas állapotának bejelentése.

 

5.4 Ha a szállító felelős a határidő be nem tartásáért, akkor a megrendelő jogosult, ha ebből ténylegesen kára keletkezett, a késedelem minden teljes hetére vonatkozóan azon részszállítások árának maximum 0,5%-át, de legfeljebb mindösszesen 5%-át késedelmi kártérítésként követelni, amelyeket a késedelem miatt nem lehetett hasznos működésbe helyezni. A megrendelőnek minden olyan kártérítési igénye kizárt, amely az 5.4. pontban meghatározott mértéket meghaladja, bárminemű késedelmes szállítás vagy szolgáltatás esetében, még a szállítónak kitűzött póthatáridő lejárta után is. Ez a rendelkezés nem érvényes, ha az anyagi felelősség szándékosság, súlyos hanyagság vagy testi sérülés esetén törvény

szerint kötelező; ez viszont nem változtat azon, hogy a bizonyítás kötelezettsége a megrendelőt

terheli.

 

5.5 A megrendelőnek érintetlen marad a joga a szerződéstől való elállásra, ha a szállító részére

kitűzött póthatáridő letelt. A póthatáridőnek azonban méltányosnak és legalább négy hétnek

kell lennie.

 

5.6 Ha a rendszer, alrendszer vagy egyéb áruk kiszállítása vagy kézbesítése a megrendelő

felelősségi körébe tartozó okokból a kiszállíthatósági értesítés továbbítását követően

több mint négyheti késedelmet szenved, akkor a szállító jogosult a rendszert vagy alrendszert a

gyártó telephelyen kívül, a megrendelő költségén tárolni. A szállító a megrendelővel szemben tárolási díjat számíthat fel a tárolt termék árának 0,5%-a mértékben a késedelmes átvétel minden egyes megkezdett

hónapjára. A szállító, ill. a megrendelő jogosult magasabb vagy alacsonyabb tárolási költséget bizonyítani. A megrendelőnek viselnie kell a felmerült további költségeket is, pl. teljesítési garancia költségeit.

 

 

6.1 A szállító által teljesített szállításokra és szolgáltatásokra vonatkozó kockázat a

megrendelőig bérmentesített szállítás esetén is az alábbiak szerint kerül átruházásra:

szerelés nélküli szállítások esetén, még ha vannak is részszállítások: ha

ezeket szállításra átadták vagy a megrendelő szállította el. A megrendelő kívánságára és költségére a szállításokra a szállító a megszokott szállítási kockázatokra vonatkozóan biztosítást köt. Ha ilyen biztosítás létrejött, akkor a szállítót a szállítási károkról azonnal értesíteni kell.

6.2 Ha a kiszállítás, a kézbesítés, a szerelés megkezdése és végrehajtása, a saját

üzletben végrehajtott átvétel a megrendelő felelősségi körébe tartozó okokból

késedelmesen kerül teljesítésre vagy a megrendelő egyéb okokból esik átvételi

késedelembe, akkor a kockázat a megrendelőt terheli.

 

6.3 A kiszállítás alapvetően a szállító szabványos csomagolásában történik. A szállító jogosult az általa szükségesnek tartott, adott típusú csomagolást választani. Az ebből eredő költségek a megrendelőt terhelik.

 

 

7.1 Ha a szállító által kiszállított termékek vagy nyújtott szolgáltatások hiányosságokat

mutatnak, mert nem a megállapodás szerinti tulajdonságokkal rendelkeznek vagy a

megállapodás szerinti vagy a megszokott használatra nem alkalmasak, akkor a szállító

saját belátása szerint az érintett alkatrészeket és szolgáltatásokat az elévülési határidőn belül

költségmentesen kijavítja, vagy újból leszállítja vagy teljesíti, ha a hiányosság oka már a

kockázat átszállásakor fennállt.

 

7.2 Az anyaghibákra vonatkozó igények 12 hónap után évülnek el.

A határidő a kockázat átszállásával kezdődik (6.pont). A jótállási határidőt adott esetben … hónapig meg lehet hosszabbítani, ha a megrendelő a megfelelő időszakra karbantartási szerződést köt. A termék-specifikus kopás  nem tartoznak a szerződéses jótállás körébe.

 

7.3 A hiba felfedezése után a megrendelő köteles a hibát a szállítóval haladéktalanul közölni. A

közlés késedelméből eredő kárért a megrendelő a felelős.

 

7.4 Reklamációk esetén a megrendelő a fizetéseit olyan mértékben visszatarthatja, amely

ésszerűen arányos a felmerült anyaghibákkal. A megrendelő csak akkor tarthatja vissza a

fizetéseket, ha a hibabejelentésről szóló értesítés jogossága kétségen felül áll. Ha a

hibabejelentés jogtalan, akkor a szállító jogosult a felmerült költségeit a megrendelővel szemben

érvényesíteni.

 

7.5 Először a szállító számára mindig biztosítani kell az utólagos teljesítés lehetőségét ésszerű

határidőn belül. A megrendelő ehhez a szükséges időt és lehetőséget megadja a szállító

számára. Ha a megrendelő ezt megtagadja, akkor a szállító mentesül a hibafelelősség alól.

 

7.6 Ha az utólagos teljesítés sikertelen marad, akkor a megrendelő jogosult - további kártérítési

igények fenntartása mellett - a szerződéstől elállni vagy a fizetést csökkenteni.

Eredménytelen ráfordítások megtérítését a megrendelő nem követelheti.

 

7.7 A megállapodás szerinti vagy a vállalt minőségtől való lényegtelen eltérések, a

használhatóság kisebb mértékű csökkenése, természetes kopás vagy olyan károk esetén,

amelyek a kockázat átruházását követően merültek fel nem megfelelő vagy figyelmetlen

kezelésből, túlterhelésből, nem megfelelő üzemi anyagok használatából, hibás építési

munkákból, nem megfelelő környzetből vagy különleges külső, a szerződésben nem rögzített

befolyásokból valamint nem javítható hibákból erednek, nem tehető hiba miatti

igénybejelentés. Ha a megrendelő vagy harmadik személy szakszerűtlen módosításokat

vagy javításokat hajt végre, akkor ezekre és az ezekből eredő következményekre vonatkozóan

nem tehető hiba miatti igénybejelentés.

 

7.8 A szállító azokat a többletköltségeket nem viseli, különös tekintettel a szállítási, utazási, munka-

és anyagköltségekre, amelyek a szállítás tárgyának a megrendelő telephelyétől vagy az

eredeti céltól eltérő helyre történő utólagos szállításából erednek, kivéve, ha az áthelyezés

a rendeltetésszerű használatnak megfelel.

 

7.9 Minden esetben köteles a megrendelő minden lehetséges és ésszerű intézkedést megtenni

annak érdekében, hogy az utólagos teljesítés költségei a lehető legkisebbek legyenek. A

termékvisszahívásból eredő költségek viselésében a szállító csak akkor vállal részt, ha az a tényszerű és jogi körülmények alapján szükséges. A megrendelő köteles, a szállító választásának megfelelően, a hibás terméket vagy visszaküldeni, vagy szemrevételezés és tesztelés céljából készenlétben tartani.

 

7.10 Minden egyes visszaszállítandó szállítmányhoz vagy áru visszaküldéshez a megrendelő csatolja

az eredeti számlát vagy az eredeti szállítólevelet, és megadja a visszaszállítás okát

és a tétel számát. Minden egyes visszaküldendő szállítmányhoz csatolni kell a visszaszállítási

szállítólevelet.

 

7.11 A megrendelőnek a szállítóval szemben visszkereseti joga csak akkor áll fenn, ha a

megrendelő az ügyfelével a törvényes jótállási kötelezettségeken túlmenő megállapodásokat

nem kötött. Ezen kívül a 7.8 és a 7.9 pontok vonatkoznak, megfelelően a megrendelőnek a szállítóval szemben fennálló visszkereseti joga terjedelmére.

 

7.12 Fentieken kívül a 12. pont (egyéb kártérítési igények) is vonatkozik a kárigényekre. A

megrendelő anyaghiba miatti szélesebb körű vagy egyéb, a 9. pontban szabályozott

igényeken túlmenő igényei a szállítóval vagy teljesítési segédeivel szemben kizártak.

 

 

 

8.1 Eltérő megállapodás hiányában a szállító a szállítást csak a szállítási hely szerinti országban köteles harmadik személyek szabadalmi jogaitól és szerzői jogaitól (a továbbiakban: tulajdonjogok) mentesen teljesíteni. Ha harmadik személy a szállító által teljesített és szerződésszerűen használt szállítmányokon keresztül elkövetett tulajdonjogsértés miatt a megrendelővel szemben jogos igényeket

támaszt, akkor a szállító a megrendelővel szemben a 7.2 pontban meghatározott határidőn belül az alábbiak szerint felelős:

 

a) A szállító saját költségére és szabad választása alapján az érintett szállítmányokra vagy használati jogot szerez, azokat olyan formában módosítja, hogy ne sértsék a tulajdonjogot, vagy kicseréli azokat. Ha erre a szállítónak ésszerű feltételek mellett nincs lehetősége, akkor a megrendelő jogosult a szerződéstől visszalépés vagy az árkedvezmény törvényes jogával élni. Eredménytelen ráfordítások megtérítését a megrendelő nem követelheti.

 

b) A szállító kártérítési kötelezettségét a 10. pont szabályozza.

 

c) A szállító fent megnevezett kötelezettségei csak akkor állnak fenn, ha a megrendelő a szállítót a harmadik személyek által támasztott igényekről késedelem nélkül írásban tájékoztatja, a jogsértés elismerését megtagadja és fennmarad a szállító számára valamennyi védőintézkedés megtételének és

rendezési eljárás lefolytatásának a lehetősége. Ha a megrendelő a leszállított áru használatát a kár csökkentésének érdekében vagy egyéb okból leállítja, akkor köteles a harmadik személy figyelmét arra felhívni, hogy a használat beszüntetése nem jelenti a tulajdonjogok megsértésének elismerését.

 

8.2 A megrendelő igényei ki vannak zárva, ha a tulajdonjogok megsértéséért a megrendelő felelős.

8.3 Továbbá a megrendelő igényei kizártak, ha a tulajdonjogok megsértése a megrendelő speciális követelményeiből vagy a szállító által előre nem tervezett alkalmazásból vagy abból ered, hogy a megrendelő a leszállított árukat módosította vagy nem a szállítótól származó termékkel együtt alkalmazta.

8.4 A tulajdonjogok megsértése esetén a 8.1 a) pontban szabályozott megrendelői igények,

ezen kívül a 7.4, 7.5 és 7.10 pontok előírásai érvényesek a megfelelő módon. Egyéb hibás jogcímek esetén a 7. pont előírásai érvényesek a megfelelő módon.

 

8.5 Szélesebb körű vagy a 10. pontban szabályozott igényeken túlmenő, a szállítóval és teljesítési segédeivel szemben hibás jogcím miatt támasztott megrendelői igények kizártak.

 

 

9.1 Ha a szállítás lehetetlenné válik, akkor a megrendelő kártérítési igény érvényesítésére jogosult, kivéve, ha a lehetetlen teljesítésért a szállító nem felelős. A megrendelő kártérítési igénye viszont a szállítás azon részének 10%- ára korlátozódik, amelyet a lehetetlen teljesítés következtében nem lehet rendeltetésének megfelelően üzembe helyezni. Ez a korlátozás nem érvényes, ha szándékosság, súlyos

gondatlanság vagy testi sérülés esetén az anyagi felelősség jogilag kötelező; ez viszont nem változtat azon, hogy a bizonyítás kötelezettsége a megrendelőt terheli. A megrendelő joga a szerződéstől való

visszalépésre érintetlen marad.

 

9.2 A teljesítés átmeneti lehetetlensége esetén az 5. pont (határidők) érvényes.

 

9.3 Ha az 5.2 pontban meghatározott, előre nem látható események jelentősen megváltoztatják a

szállítás gazdasági értelmét vagy tartalmát, vagy jelentős kihatással vannak a szállító üzemi tevékenységére, akkor a szerződést a jóhiszeműség elve alapján át kell dolgozni. Ha ez gazdaságilag nem igazolható, akkor a szállító jogosult a szerződéstől elállni. Ha a szállító az elállásra vonatkozó jogát érvényesíteni akarja, akkor a szállító, miután az esemény kiterjedtségéről tudomást szerzett, azonnal ilyen értelmű tájékoztatást ad a megrendelőnek. Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a megrendelővel

először a szállítási határidő meghosszabbításában állapodott meg.

 

 

10.1 A megrendelőnek a szerződéses kötelezettségből eredő elsődleges és másodlagos kötelezettségek megszegése, helytelen kezelés vagy más jogi okok miatti kártérítési és költségvisszatérítési igényei kizártak.

 

10.2 Ez a kizárás nem érvényes, ha az a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény kógens rendelkezésébe vagy rendelkezéseibe ütközik. Ebben az esetben a kártérítési felelősség elemeinek, továbbá a kár bekövetkeztének, mértékének bizonyítása a megrendelőt terheli.

 

10.3 Kivéve, ha a törvény kötelezően nem ír elő hosszabb elévülési időszakokat, minden kártérítési igényt a 7.2 pontban említett elévülési időszakok szabályoznak.

 

 

11.1 Csak az írásos formában vállalt garanciák érvényesek.

 

11.2 A katalógusokban, tender dokumentációban és egyéb nyomtatványokban valamint általános

hirdetésekben meghatározott adatok nem minősülnek garancia-megállapodás megkötésére vonatkozó ajánlatnak.

 

 

12.1 A szállító fenntartja a szállított áruk tulajdonjogát (feltételesen szállított áru) a megrendelővel

létrejött ügyletből eredő összes fizetés beérkezéséig. A tulajdonjog fenntartása az elismert egyenlegre is érvényes, ha a szállító a megrendelővel szembeni követeléseket folyószámlán tartja nyilván (folyószámlafenntartás).

 

12.2 Ha a szállító elfogadja a szállított áru visszaküldését, az a szerződéstől történő visszalépésnek minősül. A megvásárolt áruk visszaküldését követően a szállító ezeket az árukat jogosult újrafelhasználni; az újrahasznosításból származó bevételt a megrendelő tartozásaival szemben kell jóváírni - az elfogadható újrahasznosítási költségek levonása után. Ha a szállított árukat lefoglalják,

akkor a szállító jogosult a szerződéstől határidő kitűzése nélkül visszalépni. Harmadik személyek általi lefoglalás vagy egyéb beavatkozások esetén a megrendelő azonnal írásban értesíti a szállítót.

 

12.3 A megrendelő jogosult a szállított árut normál üzleti úton értékesíteni; a megrendelő viszont

már most a szállítónak engedményez a végső, áfával növelt számlaösszeg erejéig minden és bármely követelést, amely az áru ügyfélnek vagy harmadik személynek történő viszonteladásából befolyik, függetlenül attól, hogy a szállított áru feldolgozás nélkül vagy azt követően került értékesítésre. Az ilyen követelés beszedésére a megrendelő az engedményezést követően is jogosult. A szállító jogosultsága a követelés személyes beszedésére érintetlen marad; viszont a szállító megállapodik, hogy a követelést addig nem szedi be, amíg a megrendelő fizetési kötelezettségeit megfelelően teljesíti, és nem esik késedelembe. Ebben az esetben a szállító kérheti, hogy a megrendelő az engedményezett követeléseket és az adós személyét közölje és megadja a beszedéshez szükséges adatokat, a vonatkozó dokumentumokat átadja és tájékoztassa az adóst (harmadik személyt) az engedményezésről.

 

12.4 A szállított áru átalakítását és feldolgozását a megrendelő minden esetben a szállító érdekében végzi el. Ha a szállított árut más, nem a szállító tulajdonát képező tárgyakkal együtt dolgozzák fel, akkor a szállító az új termék társtulajdonosává válik a szállított áru másik tárgyhoz viszonyított, a feldolgozás

időpontjában érvényes értékének arányában. Egyebekben a feldolgozás által létrehozott tárgyra ugyanazok a rendelkezések érvényesek, mint a feltételesen átadott árura. A megrendelő a szállító követelésének garanciájaként azokat a követeléseket is engedményezi, amelyek a megrendelőt a szállított áru és egy ingatlan összekapcsolódásából eredően harmadik személytől megilletik.

 

12.5 Ha a szállított áru más, nem a szállító tulajdonát képező tárggyal elválaszthatatlanul keveredik,

akkor a szállító az új termék társtulajdonosává válik a szállított áru másik tárgyhoz viszonyított, a keveredés időpontjában érvényes értékének arányában. Ha a keveredés olyan módon történik, hogy a megrendelő tulajdonát képező  tárgy tekintendő fő komponensnek, akkor a felek megállapodnak, hogy a megrendelő a szállítóra átruházza az arányos tulajdonhányadot. A megrendelő megőrzi a szállító kizárólagos tulajdonjogát vagy tulajdonhányadát. A megrendelő ezekre vonatkozóan a szokványos

veszélyekkel – mint például tűz, lopás, vízkár, stb. – szemben a gyakorlatban szokásos terjedelmű biztosítást köt. A megrendelő a fent megnevezett károkból eredően a biztosítótársaságokkal vagy harmadik személyekkel szemben fennálló kártérítési igényeit az áru számlán feltüntetett értékéig a szállítónak haladéktalanul átengedi.

 

12.6 Ha a szállítót megillető értékpapírok realizálható értéke több mint 10 %-kal meghaladja a szállító

összes követelését, akkor a szállító köteles, szabad választása alapján, a megrendelő vagy a felülbiztosítás által érintett harmadik személy kérésére az értékpapírokat kiadni.

 

 

13.1 A megrendelő jogilag kötelező érvényű nyilatkozatával (Szennyeződésmentesítési Nyilatkozat) kötelezettséget vállal, hogy a javításra vagy karbantartásra szánt alkatrészeket vagy szerelvényeket alaposan megtisztítja, hogy a szállító számára az újraszennyeződés által előidézett bárminemű veszélyt kizárja. A szerelvényeket csak gyúlékony, mérgező, maró, ártalmas, irritáló, ill. egyéb, az egészségre káros anyagoktól mentesen szabad a szállítóhoz beküldeni. A Szennyeződésmentesítési Nyilatkozatot a szerelvény visszaküldésére használt csomagolás külső oldalán kell rögzíteni. Ha a küldemény nem tartalmazza a Szennyeződésmentesítési Nyilatkozatot, akkor a szállító jogosult a szerelvények átvételét

megtagadni. A Szennyeződésmentesítési Nyilatkozat megtalálható a szállító weboldalán (www.styron.hu) és onnan letölthető. Szerelvények vagy alkatrészek beküldésére a 9.10 pontot kell megfelelően alkalmazni. 

 

13.2 A becsült költségek felszámítására egyedi átalány formájában kerül sor, attól függetlenül, hogy a javításra vonatkozó megrendelést azt követően kiadják-e vagy sem. Mivel a hibakeresés ideje munkaidőnek minősül, a szállító fenntartja a jogot, hogy a megrendelőnek pontosan felszámítsa az ezzel töltött időt és ráfordított költséget, még ha a megbízást nem is lehet végrehajtani, mert:

 

a) a reklamált hibát a technikai szabályok figyelembe vételével nem lehetett megállapítani;

 

b) a megbízás a végrehajtás során visszavonásra került;

 

13.3 A jótállási idő valamennyi és bármely kivitelre (javítások) valamint valamennyi beépített anyagra vonatkozóan 6 hónap. Egyéb esetben a 7. pontban a szállításokra és szolgáltatásokra vonatkozóan meghatározott jótállási rendelkezések érvényesek.

 

13.4 A 4. pontban meghatározott fizetési feltételek érvényesek. Kiegészítésként a felek a tulajdonjog alábbi fenntartásában állapodnak meg:

 

a) Ha a javítási munkák során beépített alkatrészek, vagy hasonló elemek nem válnak szerves komponensekké, akkor a szállító a beépített alkatrészekre vonatkozó tulajdonjogát a szerződésből eredő összes követelés rendezéséig fenntartja.

 

b) Ha a megrendelő a fizetési kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, vagy a tulajdonjog fenntartásából eredő kötelezettségeit nem teljesíti, akkor a szállító jogosult a beépített alkatrészek eltávolítását és

visszaszolgáltatását kérni. A visszahívással és a kiszereléssel kapcsolatban felmerülő költségek a megrendelőt terhelik.

 

c) Ha a javításra a megrendelőnél kerül sor, akkor a megrendelő biztosítja a lehetőséget a szállítónak, hogy a kiszerelést a megrendelőnél végezze el. A munka- és útiköltségek a megrendelőt terhelik.

Azok a szerelvények, melyeket eredetileg javítási költségbecslés céljából küldtek be, és amelyekre 

költségbecslés és egy második emlékeztető megküldése után sem érkezik be javítási megrendelés, a megrendelő költségére visszaküldésre kerülnek.

 

 

14.1 A csereszerelvény-program a ……………. érvényes.

 

14.2 A megrendelő a csereszerelvény-programban való részvétellel kötelezettséget vállal, hogy a

szerelvényt a szállítóra átruházza. A szerelvény beküldésével a beküldött szerelvény tulajdonjoga átszáll a szállítóra. Cserébe a megrendelő egy használt, hasonló és legalább azonos értékű szerelvényt kap.

 

14.3 Cserefolyamat keretében megrendelőnként maximum 5 csereszerelvény rendelhető.

 

14.4 A már kicserélt szerelvények nem vehetnek részt a csereszerelvény-programban.

 

14.5 A csereszerelvények jótállási ideje 6 hónap. A szerelvények termék-specifikus nem

tartozik a szerződéses jótállás körébe.

 

 

15.1 A jelen szerződésből eredő minden és bármely vita rendezésére a szállító székhelye szerint

illetékes bíróság kerül kikötésre.

 

15.2 A szerződéses jogviszonyokra a magyar jog alkalmazandó. Az ENSZ áruk nemzetközi adásvételéről szóló egyezményének alkalmazását a szállító kizárja.

 

 

Ha a felek szerződésének valamely kikötése érvénytelen, az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.